Month
július 2016
Sajnos nagyon gyakori, hogy valaki azt mondja: de én olyan kedvesen és udvarias szavakkal kértem, miért nem teljesíti hát amit szeretnék?! Nagyon valószínű, hogy a kérésemet követelés formájában tálaltam és mivel a köztünk lévő rezgésminta határozza meg a továbbiakat, az… Continue Reading →
A homályos megfogalmazás hozzájárul a lelki egyensúly felborulásához. Hogy a homályos megfogalmazás miként járul hozzá a lelki egyensúly felborulásához, arra bemutatom egy depresszióval jelentkező betegemmel folytatott párbeszédemet. (Klinikai pszichológusi gyakorlatom során számtalanszor zajlott le efféle beszélgetés páciensem s köztem.) Miután… Continue Reading →
A legutóbbi családállításomon látottak egész érdekesek voltak, és egyben megdöbbentőek is, sőt szerintem még fel sem fogtam igazán azt, amivel ott és akkor szembesültem. A feladatom az volt, hogy beállítsak 2 érzést: a Haragot és a Gátat. Elképzelésem nem volt,… Continue Reading →
Az érzelmi fejlődésünk során az első szakasz az, amikor úgy hisszük felelősséggel tartozunk mások érzéseiért. Úgy gondoljuk, hogy folyamatosan mások boldogságára kell törekednünk. Ha ők nem látszanak boldognak, akkor azért mi érezzük magunkat felelősnek és próbálunk valamit tenni. Ennek aztán… Continue Reading →
Tomi éppen most érkezik haza a munkából. Belép az ajtón és azt kérdezi? TOMI: MIÉRT NINCS MÉG KÉSZ A VACSORA? SÁRI: BOCSÁNAT! JAJJ, HOGY IS LEHETEK ILYEN ÜGYETLEN?! MINDJÁRT KÉSZ, CSAK MÉG PÁR PERC. SAJNÁLOM! Amikor Tomi rákérdez a vacsorára,… Continue Reading →
Egy kislány érkezett tegnap hozzám az édesanyjával, aki már többször is járt nálam. Miután édesanyja magunkra hagyott bennünket, most is nagy lendülettel fogott bele a dolgainak elmesélésébe. E közben, hasonló nagy lendülettel igyekezett az asztalon lévő cukorka halmot megtizedelni, pontosan… Continue Reading →
TÖKÉLETES SZÍVVEL AKAROK ÉLNI HÁZAMON BELÜL. NEM VETEM A TEKINTETEMET HASZONTALAN DOLGOKRA.(Zsoltárok 101 2-3) Amikor egyik reggel kávézás közben a Mai Ige üzenetét olvastam, akkor találkoztam a fenti Ige résszel.(Szokásommá vált ugyanis a reggeli kávémhoz, szellemi táplálékot is fogyasztani). Magamban… Continue Reading →
Soha nem volt színem a kék. Egyáltalán nem voltak kék ruhadarabjaim, sem cipőim, táskáim, szóval nem voltam amolyan „kék lány”. Másokon, igen tetszett egy – egy darab és időnként én is megpróbálkoztam, hogy talán… de aztán mégsem. A lakásban sem… Continue Reading →