A (paradigma) VÁLTÁS

Lélekgyógyászként a munkám egyik része meghallgatni és meghallani az embereket.
Problémák, küzdelmek, negatív érzelmi állapotok végtelenített sora. Soha nincs pihenő az elmében, vagy csak alig. Azért írom azt, hogy az elmében mert igen, ezeket a megéléseket legtöbbször még titkoljuk is, leginkább belül küszködünk magányosan, mert mit szólnának mások, ha igazán tudnák mi zajlik bennünk. Olyan ez mint egy kifeszített, állandó készenléti állapot. Egyik probléma megoldódik és máris ott terem helyette három, és így tovább… Ahogyan telik az életünk, ez a fajta hozzáállás lesz a természetes, ezt adjuk tovább a gyerekeinknek öntudatlanul is. Már nem is gondolkodunk el azon, hogy – jól van ez így? Inkább csak rohanunk és fejlesztjük a probléma felismerő, megoldó és/vagy kikerülő részünket, mintha bizony ezzel célt érnénk. Hogy ez hova vezet, azt már nagyon is jól lehet látni.

Bennem viszont szüntelenül ott volt a gondolat…. kell legyen valami gyökere annak amiért így működik az emberi lény. Ha ezt megtaláljuk, és megértjük a működését akkor elég ezzel az egy “dologgal” dolgozni ahhoz, hogy egy jobb “működésünk” legyen, egy magasabb tudati szintre léphessen az emberi lény, és ne csak filozófiai szinten hanem valóságosan is.
Szerencsére csodás korban élünk azt illetően, hogy olyan ismeret anyagok állnak már rendelkezésünkre ami minden módon támogatja ezt a folyamatot.

IDEJE VÁLTANI!
Miről, mire? Kettős természetű lények vagyunk!
Arra jutottam… lehet a megélt kis és nagy boldogtalanságaink, kis és nagy küzdelmeink oka abban rejlik, hogy nem tudatosítjuk ezt a tényt, és a kettős természetünk helyett, pusztán csak a fizikai természetünkkel  azonosítjuk magunkat?
Mit jelent az, hogy kettős természet?
Hogyan ír erről a Biblia, és hogyan fogalmaz a tudomány?

Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére: Isten a maga képére és hasonlóságára teremtette: férfiúvá és asszonnyá teremtette őket. (Móz1,27)
Ekkor megformálta az Úr Isten, az embert a föld porából, és az élet leheletét lehelte az orrába. (1Móz 2,7)
Azért azt mondom: Lélek szerint járjatok, és a test kívánságait ne vigyétek véghez! Mert a test a Lélek ellen törekszik, a Lélek pedig a test ellen, ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amit akartok. (Galata 5,16)
Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely  Isten szájából származik. Mt 4,4
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt  (János 1,1)

Számomra ez azt jelenti, szellemi természetű lények is vagyunk, akiknek nemcsak fizikai  táplálékra van szükségük, hanem….

És vajon hogyan jelenik meg a kettős természet, ha az embert egy biológiai, kémiai, neurológiai énként vizsgáljuk.

Az emberi agyat és az ezzel összefüggő tudatfejlődést vizsgálva azt már tudjuk, hogy az evolúció korai szakaszában az ego, mint szerkezet volt az, ami lehetővé tette, hogy az ember fizikai lényként képessé legyen túlélni. Az alapműködése mindössze két irányú, támadás illetve védekezés, és erre a két egoprogramra épült a későbbiekben az emberi gondolkodás. Ezen programok korlátoltsága határozza meg ma is az életfolyamatainkat, történik ez úgy, hogy nem, vagy csak alig vagyunk ennek tudatában.
Az ego tehát biológiai örökségünk része és nélküle senki nem lenne életben, hogy korlátain siránkozzon. Ha az eredetét és a túlélésben játszott eredendően fontos szerepét megértjük, akkor tisztába jövünk azzal, hogy az ego nagyon fontosnak tekinthető egy bizonyos pontig. A kérdés az, hogy hol van ez a pont ahonnan az ego mint szerkezet inkább már gátolja a lényünk kiteljesedését. Személyes véleményem az, hogy ezt a pontot már régen elértük, és megrekedtünk ennél az állapotnál. Talán az történt, hogy a sajátos emberi képességünk miatt, mindig az előttünk álló nemzedékek által emelt alapokra építkezve adjuk tovább az életet, akaratlanul is annyira elmerülve a saját munkálatainkban, hogy megfeledkeztünk alapról amely az egészet tartja. Ez a biológiai alap még mindig az (túlműködő) ego.

Az ego örökölt  belső folyamatainak automatikus mellékterméke – egyfajta tudatlanság – ami akadályozza, hogy túllássunk annak működésén, vagyis, hogy nagyobbnak lássuk magunkat pusztán attól ami érzékszerveinkkel felfogható. Létrehoz és működtet egy hamis ént az emberi lényben, amivel az illető minden esetben azonosítja magát. Az pedig meghatározza, hogy az illetőnek mi lesz a valósága. A kollektív valóság ebből a tudatszintből áll össze és fordítva is igaz a kollektív tudatszint meghatározza az egyén valóságát, amelyből az nem képes „kilátni”
Az agy jelenlegi biológia fejlettsége ugyan képessé tesz már bennünket embereket arra, hogy életünk későbbi szakaszában felfedezzük a hamisan kialakított énünk azonosulásait, és visszakapcsolódjunk a nagyobb Szellemi természetünk vezetéséhez, de ez a lehetőség még csak a kevesebbek számára tűnik elérhetőnek. Az ok nem abban keresendő, hogy kevés ismeret áll rendelkezésünkre, sokkal inkább a hogyan az, ami a fejtörést okozza. De tovább megyek, már a hogyant is látjuk valamelyest, de nincs időnk arra, hogy ezt beépítsük, hiszen az ego szüntelen a túlélésre ösztökél, így a növekedésre nem jut energia.
A váltáshoz szükséges, hogy az illetőben megjelenjen a vágy arra, hogy jobban érezze magát; tudás; hit és energia.

A Biblia azt írja: Istenek vagytok ti, és a Felséges fiai vagytok ti mindnyájan, mindazonáltal úgy haltok meg mint a közember (Zsolt 82, 6)
A kvantumfizika így fogalmaz: Valójában az egyetemes intelligencia kvantummezejével kapcsolatban álló tudat vagyunk, mégis pusztán a korlátolt ego/elme által kínált erőforrásokra támaszkodunk.

Hogyan váltsunk át az ego ambíciójáról, az örömteli értelem szakaszára, amelyben ráébredünk végre, hogy sokkal többek vagyunk a fizikai testünknél, a szerepeinknél a javainknál az eredményeinknél, a hírnevünknél, és nem utolsó sorban a véget nem érő küzdelmeinknél, a versengésnél és a negatív érzelmi megéléseinknél.

Hogyan kapcsolódjunk vissza az eredeti “nagyobb Énünkhöz”, hogyan segítsük ezt a belső folyamatot önmagunkban, és ezen keresztül egymásban is

 __________________________________________________________

• A VÁLTÁS – képzés indul, kísérleti jelleggel  (1 tanéves, havi egy alkalom csoportos foglalkozás)
  Alap amire építünk:
  – az ember kettős természetű lény
  – tudás által hitre jutni – a tudás az elme eszköze –  a hit a lélek eszköze.
• A kísérleti jellege abban áll: a képzés időtartama alatt, ami egy meghatározott tudás és gyakorlat gyűjteményre, meditációra épül, az illető személy empirikusan vizsgálja az önmaga létállapotát, a változást, váltás lehetőségét, annak mértékét és hatásait. Ugyanez vizsgálva csoportszinten is.
• A képzés rövid távú célja: ismeretek gyűjtése, milyen módon és eszközökkel lehet segíteni és kísérni a tudatra ébredést, ami szükséges ahhoz, hogy a fizikai (ego szerkezet) természetünk helyett az eredeti szellemi természetünk irányítására váltsunk. Mit tegyünk, hogyan dolgozzunk ezért a mindennapjainkban.
• Távlati célok, Vízió: “A jövő iskolája”, alapok és tanterv tervezet, ami az emberi lény kettős természetének figyelembe vételével építkezik, azon képességek fejlesztésére téve a hangsúlyt ami segíti a valódi Énünk megismerését, az ahhoz való visszakapcsolódást, az egyén és a közösségek javát szolgálva.

Az evolúció szüntelenül zajlik, nem mi irányítjuk, de van lehetőségünk ráhangolódni. Nem mindegy mit adunk át, mit hagyunk a jövő generációinak.

Várom mindazok jelentkezését, akik éreznek elhívást tevékenyen részt venni ebben a folyamatban.
Képzés helye: Nyíregyháza Park Hotel
Időpontok első félévre: Szept.23 ; Okt.21; Nov.18 ; Dec.9  (szombat)
(Azok számára akiknek nem alkalmas valamelyik hétvége, megbeszélés és lehetőségem szerint lehetőséget biztosítok felzárkóztatásra)
Időtartam: 12.30tól -18.30 óráig                   
Alkalmak díja: 22.000 Ft.
Elkötelezetteknek javallott havi egy óra egyéni konzultáció, aminek az óradíja 10.000Ft, és vagy tanulócsoport megbeszélés szerint.
A csoport zárt – jelentkezési határidő szeptember 21
Bejelentkezés
Telefonszám: 06 30/ 9-631-777
Email cím: ildikomagera@gmail.com