A NYELV ÉS AZ ERŐSZAK KAPCSOLATA

D.J.Harvey (coloradoi egyetem pszichológiai professzora) számos ország irodalmának, véletlenszerűen vett mintáiban megvizsgálta azon szavak gyakoriságát, amelyek embereket osztályoznak és minősítenek. Szoros összefüggést talált e szavak használatának gyakorisága és az adott országban előforduló erőszakos cselekmények száma között! Őszintén szólva nem lep meg, hogy jelentősen kevesebb erőszak fordul elő azoknál a népeknél, ahol EMBERI SZÜKSÉGLETEKBEN GONDOLKOZNAK, mint ott, ahol az emberek „jónak” vagy „rossznak” bélyegezik meg egymást, és mélyen hisznek abban, hogy a rosszak büntetést érdemelnek. Az amerikai gyerekek által leginkább nézett televíziós programok 75%-ában a főhős embereket gyilkol vagy ver meg. Ez az erőszak általában a műsor „csúcspontja”. A nézők akiket megtanítottak arra, hogy a rossz embereket meg kell büntetni, gyönyörködve nézik az erőszakot.

A Gyengeségből című könyvében Andrew Schmookler (Harward Egyetem konfliktusfeloldásokkal foglalkozó tanszékének munkatársa) azt állítja, hogy minden – szavakban megfogalmazott lelki vagy testi, és családtagok, törzsek vagy nemzetek közötti – erőszak olyan gondolatmenetből származik, amely a konfliktus okát, az ellenség hibájának tartja. Schmookler továbbá azt is állítja, hogy az ilyen gondolkodású emberek képtelenek meglátni önmaguk és mások sebezhetőségét, tehát azt hogy az egyén mit érezhet, kívánhat, hiányolhat, mire lenne szüksége.

Másokra vonatkozó bírálataink, kritikáink diagnózisaink és értelmezéseink valójában mind saját SZÜKSÉGLETEINK átruházott kifejezései.

Hogyan kell ezt érteni?

– Ha valaki azt mondja: „te sosem értesz meg”, akkor valójában azt akarja mondani, hogy vágyom a megértésre, de ez a SZÜKSÉGLETEM nincs kielégítve.

– Ha egy feleség azt mondja, hogy „ a héten minden este sokáig dolgoztál, jobban szereted a munkádat mint engem”, akkor ezzel azt akarja közölni, hogy a bensőséges kapcsolatra irányuló igénye, SZÜKSÉGLETE nincs kielégítve. Ha SZÜKSÉGLETEINKET közvetett módon, tehát értékítélet, értelmezés vagy kép formájában fejezzük ki, akkor beszélgetőpartnerünk azt valószínű, hogy kritizálásnak tekinti majd.

Márpedig ha valakit kritizálnak, akkor az illető várhatóan önvédelemre vagy ellenállásra fordítja az energiáját.Ha beszélgetőpartnerünktől együttérző reakciót, megértést szeretnénk kapni, akkor tehát magunk ellen dolgozunk, ha a SZÜKSÉGLETEINKET az ő viselkedésének az értelmezésével fejezzük ki.
Más utat érdemes hát választanunk.
Minél közvetlenebbül tudjuk az érzéseinket az igényeinkhez, SZÜKSÉGLETEINKHEZ kapcsolni annál könnyebb mások számára, hogy együttérzéssel reagáljanak a SZÜKSÉGLETEINKRE.

Legtöbbünket sajnos sohasem tanítottak meg, az igényeikre, SZÜKSÉGLETEINKRE tudatosan gondolni, de legfőképpen arra nem, hogy helyesen fejezzük ki azt. Olyan gondolkodásra és kommunikációra szoktattak minket, ami szerint ha SZÜKSÉGLETEINK nem teljesülnek, akkor a hibát másokban kell keresnünk.

Újra és újra azt tapasztalom – írja Dr. Marshall B. Rosenberg -, hogy amikor valaki elkezd arról beszélni, hogy mire van SZÜKSÉGE, és nem arról, hogy mi a baj a másikkal, rögtön óriási mértékben megnő annak az esélye, hogy megtalálják azt a lehetőséget, ami mindkét fél igényeit kielégíti.


AZ EMK (EGYÜTTMŰKÖDŐ KOMMUNIKÁCIÓ) LÉNYEGE: SZÜKSÉGLETEK ÉS ÉRTÉKEK.

Az EMK-ban a SZÜKSÉGLETEINKET az életenergia forrásának tekintjük, amely minden élőlényben ott pezseg. Ez egy olyan közös dolog ami mindannyiunkat összeköt, amint a figyelmünket a SZÜKSÉGLETEINKRE irányítjuk, egyből láthatóvá válik az, ami az emberi együttlétben összeköt bennünket. Ennek a tudatosságnak döntő hatása lehet a konfliktushelyzetekre.
A konfliktushelyzetek eszkalációs dinamikája abból keletkezik, hogy a résztvevők azt gondolják, hogy valakit le kell győzniük, hiszen ezzel a személlyel semmilyen közös nincs bennük – pedig ennek pont az ellenkezője az igaz.

Éppen ezért az EMK-ban nem igazán tartjuk célravezetőnek az olyan pozíciókért folytatott vitát, hogy kinek van igaza és kinek nincs. Ehelyett inkább a pozíciók mögötti SZÜKSÉGLETEKRE koncentrálunk. Ezen a szinten le lehet bontani az ellenállást és bizalmatlanságot, mert a két fél kapcsolatba kerül az éltető energiával (SZÜKSÉGLETEIK megnevezésével), amely mindkettőjükben közös. Mindez egyszerűbbé teszi egymás megértését és ebből egyfajta bizalom is kialakulhat, így az együttműködés minden résztvevő számára gyümölcsöző lehet.

Forrrás:
A szavak ablakok vagy falak / Dr Marshall Rosenberg
Erőszakmentes kommunikáció / Ingrid Holler