8.17 Az aktiválás törvénye és a szabad akarat

1A tudat-kifejeződéseink azok gondolatok, vágyak, érzések és képzeletek. Ezek lehetnek jobban vagy kevésbé aktiválva, birtokolhatnak több vagy kevesebb „akaratot”. Rajtuk keresztül döntjük el, hogy boldogak vagy boldogtalanok leszünk. Létrehozzák a lenyomatukat a jelenlegi életünkben és meghatározzák az eljövendő valamennyi életünket. Ezek erőssé vagy gyengévé tesznek minket. És a négy közül a gondolat a legfontosabb, mivel vele irányítjuk a másik hármat. Tehát a gondolat a hatalom a jóra és a rosszra, a legnagyobb hatalom és az a hatalom, ami meghatározza a sorsunkat.

2A nagy kérdés az: ki irányítja a gondolatainkat? A válasz: mi magunk nagyon kevéssé. A gondolatok és az érzések úgy jönnek és mennek, ahogy nekik tetszik. Külső ösztönzések – amiket olvastunk, láttunk vagy hallottunk – lerántanak minket olyan tudatállapotokba, amelyek az elért, igazi szintünk alatt fekszenek; állapotokba amelyek irtózással töltenek el és amelyek megakadályozzák az önmegvalósításunkat. Az emlékekben és az asszociációkban
fájó múltbeli tapasztalatok éreztetik magukat ismét. Végül az ember felfogja azt, hogy szükséges a tudatosság irányítása.

3A gondolkodás irányítása az az élet irányítása. A gondolkodásának irányításával az ember a saját sorsa mesterévé válik. Az aktiválás módszere e cél elérésének a szisztematikus módja. A módszer általános és egyéni. Általános, mert a gondolat és az emóció és az ezeknek megfelelő akaratfajták aktiválásának törvényei univerzálisak és sok ember képes alkalmazni egy univerzális módszert. Egyéni, mert emellett mindenkinek muszáj – az önmegvalósítás törvényének értelmében – megtalálnia a saját útját, kialakítania a sajátosságának megfelelő módszert.

4A szabad akarat sok ember számára megoldatlan probléma. A megoldás annak megértésén múlik, hogy minden tudatos választást az indítékok határoznak meg és a legerősebb indíték dönt. Sok különböző indítékkal rendelkezünk és ezek leggyakrabban összeütközésben vannak egymással. Vannak önző indítékaink és aránylag önzetlen indítékaink. Vannak magasabb indítékaink és alacsonyabb indítékaink. Vannak rövid ideig tartó indítékaink, amelyek az élvezetek iránti vágyon alapulnak, és vannak hosszú ideig tartó indítékaink, amelyek az életeink célja felé irányulnak. Sok indíték bújik meg az altudatban. Ezek az indítékok a félelem, a szégyen és a bűnösség amelyet ránk kényszerített a gyermekkorban egy téves – gyakran kereszténynek nevezett – nevelés. A kérdés, hogy lehet-e szabad akaratunk vagy nem, tehát tulajdonképpen az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e tudatosan irányítani az indítékainkat vagy nem.
Forrás : Hylozoikai tanulmányok  / Lars  Adelskogh