Kegyelem és igazság egyensúlya

A sikeres konfrontációt kegyelem és igazság egyensúlya jellemzi. A kegyelem azt jeleni, hogy a másik fél mellett állunk, nem pedig ellenfélként lépünk fel vele szemben. Az igazság pedig a problémával kapcsolatos mondanivalónk őszinte közlését jelenti. A kettő közti egyensúlykeresés egyfajta semlegességet eredményez.

A semlegesség nem egyenlő a közömbösséggel. Nem azt jelenti, hogy nincs véleményünk az adott helyzetről, vagy nem akarunk állást foglalni. Valójában annál jobb esélyünk van a sikerre, minél érthetőbben juttatjuk kifejezésre a véleményünket. Semleges hozzáállásra, azaz a kegyelem és az igazság egyensúlyára azért van szükség, mert így kiküszöbölhetjük azokat a negatív hatásokat, amelyeket bármelyik megközelítés egyoldalú alkalmazása vonna maga után.

Jézus magatartásában e két vonás tökéletes egyensúly állt „Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg.” (Jn 1,17) Kegyelemre és igazságra egyaránt szükségünk van a kapcsolatainkban.

A szeretet és együttérzés nélkül közölt igazságot támadónak és elítélőnek érezzük. Bármennyire jogos és reális az észrevétel, amit kapunk megbántottságunkban aligha tudjuk elfogadni. A tisztázó beszélgetésekben a kegyelem is jelen van az igazság mellett, s ez segíti az érintett személyt a kapott információ megértésében és feldolgozásában.

A kegyelem igazság nélkül szintén egyoldalú. Megnyugtat és jó érzéssel tölt el, de nem szolgál számunkra a továbblépéshez és a fejlődéshez szükséges belátással, útmutatással vagy kiigazítással. Az ilyen beszélgetések üdítően és bátorítóan hatnak ugyan, ám gyakran távol állnak a realitástól. Az igazság semlegesíti ezt a problémát, és megadja számunkra, amire valójában szükségünk van.

A következőkben néhány javaslattal szolgálunk arra nézve, hogy miként teremthetünk egyensúlyt a kétféle megközelítés között tisztázó beszélgetések során.

Másoknak éppúgy szükségük van a kegyelem és az igazság egyensúlyára, mint nekünk.

Bármennyire haragszunk is valakire, ne feledjük, hogy hozzánk hasonlóan ő is csak akkor képes az igazság befogadására, ha szeretettel és kegyelemmel tárjuk elé. Ne az a szándék vezéreljen bennünket, hogy megjobbítsuk, kiigazítsuk vagy megbüntessük őt, inkább az, hogy az igazságot és a kegyelmet kellő mennyiségben adagolva megbékéljünk vele, és közösen megoldást találjunk a problémára.

A kegyelem járjon elöl

Mindig érdemes a kegyelemmel indítani, mert ez segíthet az igazság lehordozásában. Mondjunk valami ehhez hasonlót: „Mielőtt rátérnek a tárgyra, szeretném, ha tudnád, hogy a kapcsolatunk igazán fontos számomra. Szeretném, ha jobban kijönnénk egymással, és nem állna közénk semmi. remélem, akkor is érezni fogod ezt, amikor a problémáról beszélünk.” Ne feltételezzük, hogy partnerünk magától is tudja ezt. A konfliktushelyzet sokakból az elutasítottság érzését váltja ki.

Törekedjünk egyensúlyra az egész beszélgetés során

Törekedjünk arra, hogy a kegyelem és az igazság mindvégig összefonódjon a beszélgetés során. Óvakodjunk attól, hogy a kettőt szétválasszuk, mintha két különböző beszélgetésről lenne szó. Mondhatjuk például ezt: „Szeretném, ha ismét közel kerülnénk egymáshoz, és megoldást találnánk arra a problémára, ami közénk állt. Nem tudom megkerülni vagy figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor azt sem akarom, hogy ez a beszélgetés még inkább eltávolítson minket egymástól.”

Tudatosítsuk magunkban gyengeségeinket

Egyikünk sem találja mindig a tökéletes egyensúlyt. Némelyek inkább a kegyelem felé hajlanak, és húzódoznak az igazság kimondásától, míg mások egyenesen megmondják az igazat, ami azonban kíméletlenül hangozhat. Ha igyekszünk fejlődni azon a területen, ahol gyengébbek vagyunk, hatékonyabbá válnak a beszélgetéseink.

Kétség esetén a kegyelem irányába mozduljunk el

Ha bizonytalanná válunk a beszélgetés egy adott szakaszában, mindig a kegyelem felé érdemes elmozdulni. A kegyelem hiánya súlyosabb károkat okoz, mintha az igazság kimondása maradna el. A kegyelem legalább esélyt ad arra, hogy egy másik alkalommal újabb beszélgetésre keríthessünk sort, míg ha csupán az igazságot hangsúlyozzuk, ítélkező magatartásunk magát a kapcsolatot is veszélyeztetheti.

Ha például partnerünk nem ért egyet velünk, megpróbálhatjuk más oldalról megközelíteni a kérdést. Ám ha azt tapasztaljuk, hogy elutasítóan vagy védekezően reagál, esetleg haragra gerjed, akkor nem érdemes a tisztázó beszélgetést erőltetni. Ilyenkor jobb, ha megerősítjük a kapcsolatot, és később próbálkozunk újra.

Forrás: Játszmák nélkül / Hogyan kezdjünk hozzá a nehéz beszélgetésekhez
Dr Henry Cloud; Dr John Townsend
Harmat kiadó, Budapest 2015