Az élet egy bizonyos pontján, a harmincas vagy negyvenes éveid végén előre tudod jelezni az érzést, ami az életed minden egyes eddigi tapasztalásából van. Amikor eljutsz erre a pontra akkor abbahagytad a tanulást és csak érzel.

Az érzések válnak a barométereddé, amivel felbecsülöd a jövőt és ha az ismerős érzések a múlt feljegyzései, akkor a jövőd nagyrészt a múltad.
Amikor megérted, hogy az érzelmek emlékeinek a törlésével felszabadítod a testet a múlt bilincseiből és meglazítod a kötelékeket, amik a múlt-jelenlegi valóságodhoz kötnek, ezáltal felszabadítod az energiát.
Elég energiát hozol létre, hogy új jövőt hozz létre a magad számára…