Az adás és kapás formái a párkapcsolatokban…
“A szeretetet mindig nagyobbal, a bántást mindig kisebbel kell viszonozni.”

A adás-kapás egyik formája a párkapcsolatokban a negatív kiegyenlítés.

Az olyan helyzetekben, amikor valami rosszat okozunk valakinek, vagy igazságtalanságot követünk el vele szemben, akkor ezt is megkapja a másik.

Ebben az összefüggésben ez kicsit idegenül hangzik, de ha mélyen bele gondolunk, akkor el kell fogadjuk valóságként. Ezáltal felborul az egyensúly és kialakul az igény a rossz viszonzására. Akiben felébredt a rossz viszonzásának az igénye, most kénytelen maga is valami “rosszat” tenni. Valamivel kevesebb rosszat tesz a másiknak, amit az el is fogad! Ennek eredményeképpen helyre áll a béke.

Ez tehát csak akkor működik, ha hajlandóak vagyunk a cselekvésre, hajlandóak vagyunk arra, hogy „rosszat” tegyünk!
„Szenvedni könnyebb, mint cselekedni.”(B.Hellinger)
Ha ettől vonakodunk, és inkább csak panaszkodunk a másikra, azt mutatva mintha mi jobbak lennénk, akkor az egyensúly nem áll helyre.

Esetenként előfordul, hogy egy ártatlan harmadik fél, (gyakran gyermek) vállalja magára a rossz viszonzását. Miután azonban itt nem az önmaga ellen elkövetett rosszért fizet meg, ezért az egyensúlytalanság továbbra is fennmarad mindhárom szereplőnél. Azaz most mindenki elkövetett valami rosszat, de a helyzet nem oldódott meg.
Fontos: AKI TÚL JÓ HOZZÁ, HOGY NÉHA KEMÉNY LEGYEN, AZ TÖNKRETESZI A  KAPCSOLATOT!