A megszakított közeledés…

A korán megszakított közeledés alkotja a neurózis alapját. Ez nagyon merész megállapítás. De azon a ponton, amikor megszakad az anya felé irányuló, korai közeledés, a gyermek félni kezd, és megharagszik. Ez a harag a szeretet másik oldala. Ha nem szeretne, nem is tudna haragudni. Haragszik, mert annyira szüksége van az anyjára, és annyira szereti. Ha aztán az elszakadás után az anya ismét közeledi akar a gyermekéhez, az elfordul, mert haragszik az anyjára. Így a közeledés továbbra is megszakított marad, és sohasem fog célhoz érni.

Ha valaki, akinek az apja vagy az anyja felé irányuló közeledése nagyon korán megszakadt, később más emberek felé akar nyitni, különösen egy társ felé, akkor a testben felszínre tör a korábbi megszakított közeledés emléke, és azzal járó fájdalom is. Azért ahelyett, hogy a másik felé közeledne, körkörös irányú mozgásba kezd. Azon a ponton, ahol közelebb mehetne, elfordul balra vagy jobbra, és visszatér a kiindulóponthoz. Ott ismért megijed, megint elkanyarodik, és újra visszatér ugyanarra a pontra. Ez a körkörös mozgás jellemzi a neurotikus viselkedést.

Ezért az ilyen jellegű neurózisnál az a megoldás, hogy a megszakadt közeledésnek utólag célba kell érnie. Kisgyermekekkel a szülők ezt saját maguk is megtehetik, ha tudnak erről. Szeretettel átölelik a gyermeket, míg az felhagy az ellenállással, és megnyugszik. Felnőttek terápia keretében végezhetik el ugyanezt, ha sikerül olyan terapeutát találniuk, aki megérti ezt, és képes erre. Van, akinek saját magától is sikerül, ha belsőleg visszahelyezkedik a korábbi szituációba, az akkori gyermek szerepébe, és közeledik az anyjához vagy az apjához, míg végül a karjában célba ér, és megnyuszik.

Mi vezet a neurózishoz?

A közeledés megszakadásának a pontján például gyűlölet és kétségbeesés törhet felszínre. Aki eljut erre a pontra, visszariad attól, hogy továbbmenjen, és ehelyett körkörös mozgásba kezd, azaz mindig visszatér ugyanarra a pontra. Ez a neurózis. Körkörös mozgás.

A megoldás az, hogy a közeledés átlendül a megszakadás pontján, továbbmegy, míg célhoz nem ér, mindenekelőtt amíg el nem éri az anyát. Ez véget vethet a neurotikus problémának, ellenkező esetben a páciens változatlanul csak körben forog. Épp ezért az a legegyszerűbb megoldás, ha ezen a ponton segítünk az érintettnek, hogy visszatérve az akkori, gyermeki önmagához, eljuthasson az apjához vagy az anyjához. Akkor megszűnnek a neurotikus problémák.

Forrás: Bert Hellinger  A forrásnem kérdezi merre visz az útja /Bioenergetic kiadó 2009